A katta a legismertebb félmajom, könnyen felismerhető hosszú, gyűrűs mintázatú farkáról, amelyet járás közben magasba tart. Madagaszkár déli és délnyugati részén fekvő erdőkben honos. A többi lemurhoz képest sokat tartózkodik a talajon is. Húst nem fogyaszt, legfeljebb ízeltlábúakat kap el néha, elsősorban falavelekkel, fiatal hajtásokkal, virágokkal, gyümölcsökkel, egyes fák kérgével táplálkozik.

A katták nagy csapatokban élnek, amelyek csak a párzási időszakban védik agresszívan a területüket, különösen a nőstények. Náluk ők az erősebbik nem, a nőstény rokoni hálózat alkotja a csoport magját, sokszor még a kölyköket is együtt nevelik. A hímek viszont korán elhagyják szülőcsoportjukat. A párzási időszak áprilistól júniusig tart, ezt követően a nőstény augusztusban vagy szeptemberben hozza világra egy vagy két kicsinyét. Az utódok 5 hónapos korukig maradnak anyjukkal annak ellenére, hogy már 2 hónapos korukra képesek szilárd táplálékot enni.

Az egyik legszembetűnőbb társas viselkedésük a közös napfürdőzés a kora reggeli órákban, miközben szó szerint a hasukat süttetik a nappal. Kommunikációjuk komplex. Mint minden félmajom esetében, náluk is fontos szerep jut az illatanyagoknak, a vizuális kommunikációs jeleknek, úgymint a testtartások és arckifejezések, valamint a vokális, hangokkal történő kommunikációnak. Állatkertben akár 30 éves kort is megélhetnek.

A 2007. augusztus 11-én megrendezésre kerülő Madagaszkár Napon mutatkoztak be az Állatkert új jövevényei, a katták. A Csehországból érkezett hím és két nőstény azóta is rendszeresen kölykökkel lepnek meg bennünket.