A vörös macskamedve vagy kis panda a ragadozók rendjének macskamedvefélék családjába tartozó egyetlen ma élő faja. A Himalájában és Dél-nyugat Kínában 2000 - 4000 méter magasságban őshonos vörös bundájú kis ragadozó nevét annak köszönheti, hogy medvére emlékeztető külseje mellett ugyanolyan jól mászik fára, illetve nyalogatja magát tisztára, mint a macska. A mérsékelt égövi lombhullató és tűlevelű erdők lakója.

Éjjel aktív állat, a nappalt általában a fák ágai között összegömbölyödve alvással tölti, fejét bozontos farkával takarja be, amelyet párnának is használ, ám kapaszkodni nem tud vele. Ha fenyegetve érzi magát, akkor fára mászik vagy a félig visszahúzható karmával védi magát. Legfőbb ragadozója a hópárduc. Állományát leginkább az erdőirtás, illetve az egyéb emberi tevékenységek veszélyeztetik, úgymint a vadászat, vagy az ázsiai népesség növekedése és területfoglalása.

A felnőtt kis pandák ritkán állnak kapcsolatban más példányokkal a párzási időszakon kívül, ami tél elején kezdődik. 112-158 napos vemhesség után 1 – 4 utódot hoznak a világra, melyek körülbelül egy éves korukig a szülőkkel maradnak, ekkorra érik el ugyanis kifejlett méretüket, és kb. 18 hónapos korukban válnak ivaréretté. A hímeknek nagyon kicsi szerepük van a kölykök nevelésében, vagy egyáltalán nem is vesznek részt benne. A kis pandák átlagosan 8-10 évig élnek.

A Veszprémi Állatkertbe fennállása óta először 2011. júniusában érkezett kis panda, egy nőstény egyed a Salzburgi Állatkertből. Ez a rendkívül ritka és veszélyeztetett faj több éves szakmai előkészítésnek köszönhetően kerülhetett Állatkertünkbe, mivel a faj koordinátora minden esetben igen nagy gondossággal választja ki azon állatkerteket, ahová javasol kihelyezni egy-egy példányt.