Az afrikai szavannák csúcsragadozójaként ismert, bár az ókorban Nyugat-Ázsiában, sőt még a Balkánon is gyakori volt. Jelenleg Afrikán kívül csak India egy kicsiny területén, a Gir-erdőben maradt fenn. Kisebb állatoktól az olyan nagyméretű és veszélyes patásokig, mint a kafferbivaly és a zsiráf, mindenre vadászik. A sivatagok és trópusi esőerdők kivételével a legtöbb élőhelyen megtalálható, képes nagyobb, 4000 méter feletti magasságokban is életben maradni.

Az egyetlen társas hajlamú macskaféle. Egyedül a hím oroszlánnak van sörénye a macskafélék közül, ami körülbelül 3 éves korában kezd el nőni. A csapatok magját az egymással rokon nőstények adják. Többnyire ők vadásznak, összehangoltan kerítik be, hajtják, teperik le a kiszemelt áldozatukat. A csapat élén 2-3, rendszerint egymással testvéri viszonyban lévő hím áll. A fiatal hímeknek 2,5 éves korukban el kell hagyni a szülőcsapatot, és együtt vándorolnak, míg el nem foglalnak egy új nősténycsapatot.

A párzási időszak egész évben tart és az esős évszakban tetőzik. Az 1-2 kg-os oroszlánkölyköket 7-10 hónapos korukig neveli anyjuk, illetve nem ritka, hogy az egy csapatban élő nőstények részt vesznek egymás kölykeinek nevelésében is. 5-7 hónapos koruktól az anya gyakran magára hagyja a kölykeit, akár egy napnál is hosszabb időre, ami kritikus időszak számukra a ragadozók támadásai miatt. A fiatalok 4-5 éves korukban válnak ivaréretté. Az elűzött hímek kölykeit megölik, hogy a nőstények mielőbb fogamzóképesek legyenek. Általában csak 2 év áll rendelkezésükre a vezérhím szerep betöltésére a sok trónkövetelő miatt.

A nőstény oroszlánok hosszabb ideig élnek, mint a hímek. Előbbiek normális esetben 15-16 évig élnek, míg utóbbiak közül néhány példány életkora meghaladhatja a 10 évet. A felnőtt oroszlánoknak nincs természetes ragadozójuk, habár veszélyt jelent számukra az ember, az éhezés és más oroszlánok támadása.

Állatkertünkben jelenleg 3 nőstény egyed képviseli az oroszlánokat: Pandora, Zara és Njeri.